Utazások a kevésbé ismeretlen ismeretlenbe

Utazások a kevésbé ismeretlen ismeretlenbe

Utolsó nap

Hazaút

2019. szeptember 11. - citromkarika

Sokat itt se aludtam, mert felkeltem az utca zajaira meg nem mertem füldugót használni mert csak egy dolog közlekedik napközben Ljubljana és Budapest között ez pedig a reggel nyolcas flixbusz. Reggel elindultam a szállásról egy svájci kisasszonnyal mert neki is reggel ment a vonat mert interrail-t csinál és Genfbe megy haza  vagy 6 átszállással. Vele még egy kicsit megnéztük a belvárost ahol  olyan korán volt, hogy a piacosok is még csak reggeliztek. A svájci  csajszi teljesen más volt mint az eddigi svájciak nem annyira illedelmes de azért nagyon jó fej és nyitott volt amit elvileg pont ez a vonatozás segített neki.  Aztán megérkeztem Budapest Kelenföldre fél kettő-három fele. Ahonnan az egyik onnan nem messze lévő autó szalonba mentem mert onnan az egyik haverom hazahoz. Itt mivel éppen szombati munkanap volt tehát csak habiból voltak bent a dolgozok ezért ittam egy ingyen kvt. A haverom korábban eljött addig meg felhívtam, a tesómat, hogy mi van és mondta, hogy lesz egy ki cicánk mert elhozza a Mamától. Aztán el is indultunk haza fele és eléggé gyorsan eljutottunk Győrbe. Ahol nem sokára meg kezdődött a banzáj mert, hogy egy hétre rá már indulok is a világ másik végére Kaliforniába. Itt sorba jöttek is a haverok és én meg elkezdtem 2000000 fokon pörögni ahogy szoktam de szerencsére egy idő után lelőttek. Ittunk finom söröket ez elején amit az egyik haverom hozott Germániából és Bohémiából. Majd jött a tűz és a kaja. Jól el is voltunk és szerencsére az egyik haverom is el tudott jönni aki egy lelkész lesz ha minden jól megy. Kimentünk a térre fényképezkedni. Az embereke folyamatosan dőltek ki mint a Don Quiote ébredésében.( „Sorra dőlnek ki mellőlem a lányok/Sorra tűnnek el mellőlem a srácok”) De szerintem mindenki nagyon élvezte és szerintem csak én nem voltam nagyon bebaszarintva.  Másnap mindenki eléggé sokáig ott maradt szerencsére.  
Kösz, hogy végig olvastad.

Jön az Amerikai Blog!! A képen a következők lehetnek: 2 ember, álló emberek és belső tér

 

Tizenharmadik nap

Ljubljana

A naplómba, amelyikbe feljegyzem ezeket az eseményeket abba azt jegyeztem fel a mai naphoz, hogy almás burek és ice kavee tehát valószínűleg mind a kettő nagyon jó lehetett. Ezek után össze szedtem a sátorfámat és a leadott értékeimet, és mint kiderült a kártya árat akkor kapom vissza ha gyűjtöttél szemetet, ami természetesen nem sikerült így olyan tízen valahány euroval megtámogattam a fesztivált. Itt vettem a másnapi sofőrömnek egy a fesztiválra készített söcit. Ezek után a szomszédjaimmal még söröztem egyet  majd elköszöntem és  kimentem a buszra ahol szokásomhoz híven nagyon korán kiérkeztem. Minden elismerésem a buszsofőrnek aki hegyen völgyön szerpentinen keresztül elvezette a buszt Ljubljanába. Innen átmentem az aznapi hostelomba ami egy nagyon olcsó hostel volt még 5000 ft se volt egy este és még egy zajos kis bevásárló utcába volt. Amikor megérkeztem a recepciós aludt és nekem kellet felkeltenem mert mint kiderült beteg és nem nagyon akart beteget jelenteni. Ezek után becsekkoltam és egy kicsit pihentem a szálláson. Aztán felkerekedtem, hogy megnézzem a várat, ami nem egy, hú de nagy vár mint kiderült. Itt volt egy kis kép kiállítás ami a lítiumról szólt ami a jövő aranya lesz mert minden az akkumulátorokra fog épülni a jövőben. Majd ezek után bementem a belvárosba éttermet keresni ahol találtam egy kisebb teret de az is eléggé puccos volt. Itt volt egy steak-ező meg egy kínai én az utóbbit választottam és jól döntöttem. Valami speciális tálat ettem ami igazából azt jeleni, hogy marhahús bab és borsó egy szósszal leöntve és mellette egy kis hordónyi rizs. Ez a kaja nagyon finom volt persze nem veri a vegán spagettit. Majd irány a zuhi és az ágy. 

Fényképek:
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/13

Tizenkettedik nap

A füldugómnak köszönhetően fél 11-ig sikerült aludnom. Szokásos reggeli rutin után elmentem körülnézni a városba, ami azzal zárult, hogy megnéztem a falu egyetlen múzeumot ami nem egy szokványos helyrajzi múzeum, hanem egy Hitchhiking(stopos) múzeum. Ahol a bácsi világrekordot tart, hogy milyen gyorsan milyen sok országba volt, pontos adatokra nem emlékszem, de körülbelül egy hónap alatt körbejárta európát. Ilyen játékos múzeum ahol a balti államok elhelyezkedését úgy elrontottam vagy 3-szor mint a annak rendje és módja. Volt egy játék ,hogy Magyarország betűjeit felhasználva hány állatnak a nevét lehet kirakni én az erős nulláig jutottam, de ha valaki tud akkor írja már meg! A betűket fel lehet cserélni nem, kell, hogy pont ebben a sorrendbe legyenek. Még egy Honvéd-es sálat is rakott ki. Ezután kiderült ,hogy nem visznek haza és így egy nappal korábban kell vissza induljak azaz ehhez a naphoz képest másnap. Természetesen volt a fesztiválon infó pult ahol szerveztek shuttle bus járatokat, de aznapra már nem volt. Itt az egész fesztivál alatti egyetlen szál cigarettámat elszívtam. A tesóm segítségével sikerült Flixbust és szállást foglalni. Ezek után elindultam a városba megnézni mikor megy a Fővárosba busz és napi csak 1 ment, de szerencsére délután. Ezt egy helyi néni segítségével sikerült kisilabizálnunk.  Ekkor már olyan éhes voltam, mint amilyen éhes az az állat szokott lenni amelyik nélkül elvileg nem alapíthatták volna  meg Rómát. Ettem is egy jó nagy pisztráng burgert ami ezért a mennyiségért olcsó volt és nagyon különleges. Majd a kanadai haverom meg csinálta az Apricott Baby nevű italt, ez sárgabarack és Rakia. A koncertek közül a Straightline kezdett, ami egy nagyon jó kis dallamos Punk Rock banda. Jött a Booze and Glory a nevük eléggé sok mindent elmond a zenéjükről.  Ezután jött az általam nagyon várt Ignite ahol az első sorokba voltam és kétszer még stage divingoltam is csak nem nagyon mertem magam háttal ellökni magam a tömegbe, de azért mindig fent tartottak. Az első  dalok után egy nagyon nagy darab férfit nem kapták el de egyből a körülötte lévő emberek fel segítették a színpadra a mentőshöz. Ez az amit sok mindenki nem tud a Punkokról és a pogozásról, hogy akármi van egyből nyúlnak az elesettért és felsegítik. Az Koncert nagyon jó volt. Majd Jött a NOFX a Ska-punk atyái kegyetlen viccesek voltak az Énekes Fat Mike egy női ruhában volt végig de aki rózsaszín pólóba volt azzal egyből kikezdett. Volt egy csávó lehet nem ezen az estén aki felmászott egy fára és onnan nézte a műsort de a koncert alatt bealudt. Ezek után egyből az after partyba mentem, ami ekkor már elkezdődött. Sokat nem voltam itt de visszafele menet bementem a folyón átívelő hídra ahol a folyóra ekkor már leült a ködöt néztem és hogy hogyan szűrődik át a fákon a fény. Visszamentem a partiba ahol volt egy lány akinél valószínűleg elég sok drog beüthetett és mindenkihez oda ment és simogatta. Mikor vissza értem a sátorhoz akkor a szomszéd két szlovén srác elkezdett sütni, amiből én is ettem egy kicsit. A szakács vegetáriánus és vegán is egybe, mármint saját bevallása szerint nem nagyon tartja a szabályokat. De olyan jó tofus tésztát csinált, hogy olyat még én életembe nem ettem mindez olyan hajnali 4kor volt. A kaja olyan jól meg volt fűszerezve, hogy az valami zseniális. Még a másik szomszédunk is át jött kostoloért.  Aztán aludtam vagy 5 órát se.

Jó néhány fotó:
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/12

Tizedik nap

img_20190806_141759.jpgMivel ez volt az életem első fesztiválja, amin egész végig részt vettem. Ebből az okból kifolyólag nem tudtam, hogy az meddig kéne aludni meg, hogy hogyan működnek a fesztiválon a dolgok. Reggel sikerült a szerencsétlenségemből miatt egy kicsit meghosszabbítanom a reggeli rutinomat mire mindennel végeztem vagy 3szor megjártam a fesztivál központ (büfék és tusolók) távolságot. Mindezt az tetőzte, hogy az a napelemes mobiltöltő, amit direkt erre az útra vettem természetesen nem működik ezért fizetnem kellett a töltésért.  Egy kis extra infó sajnos nem fényképeztem le de voltak ilyen ivó kutak ahol reggel a másnapos fesztivál lakók borotválkoztak. Ezek után elindultam a tegnap már kiszemelt új sátorhelyem fele, amely a fesztiválról egyenesen kivezető útnak a vége fele volt az erdőben.  A sátor újbóli felállítása után egyből a szabad strand felé vettem az utamat ahol meg ittam 2 rókás cidert (világ legjobb alkoholos üdítője ). Este megalkottuk a Neighbourhood-ot, ami azt jelenti, hogy egy kanadai srác én és 2 helyi összehaverkodtunk. Este ittam egy fröccsöt ami olyan okés kategóriába tartozott. Aztán jött az eső, de nem szarral gurigázott esett rendesen.  Az estét a Good Riddance kezdte akiket nem ismertem addig de nagyon tetszik amit csinálnak. Ezután a a frissen befutott Frank Turner következett aki egy könnyebben emészthető punk rockot játszik Mivel korán felkeltem ezért sajnos, még mindig sajnálom, hogy nem tudtam végig nézni a Descendents koncertjét elnyomott az eső és a fáradtság Eléggé fosul aludtam, mert egyrészt amit nem vettem észre, hogy egy lámpa alatt voltam és az emberek folyamatosan elmennek mellette. Szerencsére a fényre volt megoldás mivel a sátram belül tök fekete.  

Nyolcadik nap

Ez nem lesz egy érdekes nap mivel olyan sokat utaztam,hogy más ezalatt egy másik földrészre átérne pedig csak 700 km-et tettem meg.  Másnap reggel az egyik haverom adott egy kis aláfestő gitározást a reggeli mellé. Ezek után indultam vissza a fővárosunk felé. Természetesen sikeresen lekéstem a buszomat így egy órát kellet várjak a Szekszárdi buszállomáson, Jó móka volt.  Persze agyon idegeskedtem magam, mert ezzel a busszal lett volna értelmes időm átszállni. Majd sikerült elérnem a 11:50-es buszt, amin egy ideig csak én voltam és a buszsofőr. Miután megérkeztem a Kelenföldi erőmű mellé egyből elindultam Kelenföldre, ahova a tesóm kihozta a sátrazos cuccomat, mert indultam a karácsonyi ajándékom felé. Majd indult az út Bledbe 15:50-kor. Mivel egész nap csak kb. 3 szendvicset ettem ezért a gyomrom úgy összement, mint a kiscica a mosásban. Az utazásba volt egy olyan csavar is, hogy egyrészt az eredetileg lefoglalt szobámat elverte az eső este. Másrészt, hogy Ljubljanától kisbusszal mentünk tovább. Nem tudom honnan vadásztak vasárnap este 10-kor olyan huszonéveseket, akik még józanok és van kedvük 2-órát vezetniük. Szerencsére miután megérkeztünk és a lepakoltam a házigazda megkínált egy Staropraman-nel. 

Hetedik nap

Fadd

Reggel elosztogattuk a cuccokat a bőröndből.  Még tegnap este sikerült betörnöm a saját telefonom képernyőjét, úgyhogy csak a zsebembe volt. Ebből az okból kifolyólag a testvéremmel ki kellett cseréljük a készülékeinket és ezért telefonszámaink is cserélődöttek. Ez később még okozott néhány kisebb malőrt.  Aztán A búcsúzkodás után én egy gyors reggeli után elindultam Fadd nevű településre. Aki nem tudná ez Tolna megyében van.  Éppen, hogy elértem a buszt, de persze azt a limoncello-t amit ajándékba szántam úgy otthagytam mint annak rendje és módja. Olyan délután 2-re meg is érkeztem a volán segítségével. Itt pont elkerültem azt a kocsit, ami jött volna ki elém. Miután megérkeztem az egyik haverom természetesen egy olyan fapoént nyomott el, hogy egyből tudtam jó helyre vagyok. Ezután egy másik haveromnak sikerült egy nap háromszor is betintáznia. De amikor a bementünk a holt-Dunába fürdeni egyből ki józanodott. Közben meg néztük a falunapot is. Az este folyamán voltunk kb. 12-en és megettünk 7 kilogramm húst.

Kilencedik nap

Végre fesztivál

Ezen a reggelen történt meg velem az életem leggyorsabb be illetve ki jelentkezése egy szállodából. tehát a ∆t=0. Mindjárt elmagyarázom ügyé későn érkeztem ezért ezt aznap este már nem lehetett megoldani. Így amikor reggel becsekkoltam az egyben a kicsekkolás is. Igaz még a kulcs vagy 3 órán keresztül nálam maradt. Majd átraktam a cuccaimat egy erre kialakított ki fakunyhóba. Ezek után elmentem megnézni a híres bledi tavat ahol már, mint kiderült voltam. Mert amikor a szüleim meg tudták, hogy megyek oda egyből mondták, hogy ott már voltunk csak egy valamit felejtettek említeni, hogy a tó közepén van egy sziget, amelyiken van egy templom. Így már egyből beugrott. Ettem egy Bledi krémest is természetesen meg vettem étket az útra. Aztán a 14:48-as vonattal el is hagytam ezt a gyönyörű üdülővárost. Majd olyan 40-50 perc elteltével megérkeztem Most na Socˇiba onnan elindultunk Tolmin, a szomszéd település, irányába itt volt a fesztivál. Eléggé hosszú volt a sor, de mindegy, mert addig megismerkedtem kettő germán származású kisasszonnyal. Este 7 fele már állt is a sátor a pusztaság közepén. Aztán elmentem a városkába vacsizni egyet valami pulykát vagy mit ettem olyan 12-13 ercsiért egy sörrel együtt. Aztán indult a mulatási először valami helyi csapat játszott, de valahogy nekem nem jött át, amit csináltak. Majd jött az izraeli Not On Tour ami minden kedves és kedvetlen PUNK ismerősömnek KÖTELEZŐ együttes olyan energetikusok, hogy ha rá kötnék őket az villamos hálózatra nem kéne Paks II de lehet még I se.  Ezzel be is fejeződött számomra a fesztivál bemelegítő napja. Itt a banda oldala.  

http://not.band/

Illetve néhány kép Bledről:
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/Bled

 

Hatodik nap

PDP Spagna

A reggel a bőrönd megtöltésével telt. Természetesen nem volt ott a portás néni ezért a takarítóval beszéltem meg, hogy ott hagyhatjuk a bőröndöt délutánig. Ezután egy másik helyre mentünk reggelizni. Majd meglátogattuk Spanyolországot, azaz a Spanyol Lépcsőt. Ahol konkrétan testvéremtől 5 centire kaptak el egy utcai árust a rendőrök. Megnéztük a lépcső tetején lévő templomot is ahol minden festmény az 1500-as évekből származott. Majd elmentünk a Piazza del Popolo teret és a hozzá tartozó parkot megsasintani. „Lesve a szeretkező párokat,”( Quimby - Mennyből az angyal). Itt megint sokat kártyáztunk.  Mivel egy kicsit már untam, hogy kb. eltelt a fél nap és nagyjából csak ültünk ezért elmentünk  inni egy újabb jeges kvt egy olyan cukrászdában, ami már 1922 óta üzemel és olyan emberek fordultak meg, mint Eric Clapton. Itt találtunk egy kicsi csónakázótavat, amelyikbe voltak VIP teknősök is a sok más vízi élőlénnyel egyetemben. (Kép) Az óriási parkban még császkáltunk egy kicsit. Ezután elkezdtünk éttermet keresgélni, ami legalább 60 percbe telt mivel délután négykor már általában becsuknak. De szerencsére találtunk egyet az Angyal Vártól nem messze. Ahol szintén nagyon finom étkeket ettünk. Miközben étkeztünk elkezdett esni az eső. Mire visszaértünk a szállásra mindenkinek sikerült egy kicsit eláznia.  Majd elindultunk a Fő pályaudvar irányába csak, hogy a metró aluljáróban viszonylag kevésbé működött az automata.  Mind ezek ellenére eléggé gyorsan kiértünk a reptérre. Feladtunk a bőröndöt és a kiszolgáló néninek olyan rekedt volt a hangja, mint aki az elmúlt 50 évből 60-at ordibált és kaptunk beszállok kártyát a tesómon kívül mindenki életébe be először. Természetesen késett a gép, mert valami miatt nem engedték el időben Dormándból. Eredetileg este 10 kor indultunk volna, de 11 előtt ez nem nagyon sikerült.  Én elcseréltem a jegyemet egy bácsival így pont a Bettiék mellett voltam. A testvérem végig szenvedte az utat, mert környezetében 4 darab kisgyerek sírt végig. Miután valamennyire behozta a pilóta a lemaradást sikerült elérnünk még a 100E buszt (közvetlen járat a belvárosba) és így olyan 1:30 felére sikerült a szálasunkra visszaérnünk.

Kép alkotások:
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/06

Ötödik nap

Forum Romanum, Piazza Navona és Pantheon

Ez volt valószínűleg a legmelegebb nap az ottlétünk során.  A reggel a szokásos formában indult. Ezen a napon terveztük megnézni a Forum Romanum-ot  ami a teljesség igényé nélkül Roma ókori piaca volt. Ez a műemlék egy hatalmas területet fed le.   A lányok egész testüket vizes klepetyusba burkolták, ami hozzávetőlegesen 10 perc alatt csontszárazzá vált ilyen hőmérsékleti viszonyok voltak. Természetesen a szokásos kártyázás itt se maradhatott el, ami mellet meg győződhettük Gergely mérnöki képességeiről is (kép). Miután jó néhány órát eltöltöttünk itt úgy gondoltam, hogy szeretném megnézni az a plakettekkel és még sok minden ötletes házi dekorációval foglalkozó boltot ami innen nem mesze található volt, azt hozzá kell tenni, hogy két éve de mint kiderült már megszűnt.  Ekkor jött az ebéd egy kis éteremben ahol én toretellini levest ettem, a többiekét majd a képről meg tudjátok. Ezután találtunk egy az előzőhöz hasonló boltot ahol már én is bevásároltam mert minden fajta ötletes dolgok voltak bent.  A következő program a Pantheon és a Piazza Navona volt. Az első az egy olyan kőr templom ahova királyokat temetek el, illetve i.e 27-ben épült, de a kupolája vasalatlan betonból van, ami nagyon meglepő mivel akkor ez még nem volt jellemző.. A Piazza Navona egy tér ahol jellegzetes szökőkutak és szobrok vannak Az utóbbinál az unokatestvéreim bohóckodtak egy pöpet egy híres filmrendezővel, akit Charlie Chaplinnek hívnak.  A világ legkisebb lakott szigetére bandukoltunk megnézni a naplementét egy kártya parti keretein belül.

Fotók:
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/05

 

Negyedik nap

Aréna és koncert

Én reggel olyan 7 körül futottam 5,5 km-et ameddig a többiek még aludtak.   Éppen a Colosseum előtt futottam el ahol még egy turista se volt a Circus Maximuso-ig futottam el.  Ez után úgy beszéltük meg, hogy a testvérem elmegy jegyeket venni a már sokat emlegette arénához. ameddig mi reggelit vadászunk. De mivel nagyon okos voltam így felszálltunk a metróra  ezzel az a probléma, hogy amelyik metró vonal megáll, a szállás mellett az nem érinti a Colosseum-ot, így egy kicsit hosszabbra sikeredett az út. Abban a minutumban, ahogy lementünk a metróba egyből elkezdett az unokatesómnak a lába vérezni, mert feltörte a cipő. Miután megérkeztünk és észrevettem, hogy a tesóm sehol sincsen, így felhívtam, hogy merre fele tartózkodik, és mint kiderült rossz sorba ált. Mert az egyik sorban a kb. 200- an állnak, míg a másikba konkrétan vagy nyolcan voltak azt hozzá kell tenni, hogy a kisebb sor a Forum Romanum előtt van, ami olyan 700 méterre van a másiktól.  Amikor megérkezett a személyes igazolványainkkal 2 perc alatt megvettük a jegyeket. Ezután egy pátkán fogyasztottuk el a reggelit. Majd jó néhány órát töltöttünk tudjátok hol. Ezután néhányan közülünk tönkrementek, de mindenkire igaz, hogy átbattyogott egyet kvzni Trastevere-re. Ezek a fáradalmak után természetesen az ebéd se maradhatott el. A következő program a narancs kert volt. Ahol szintén jó néhány órát kártyáztunk. Majd vissza terünk a hajlékunkba. Az este folyamán megnéztük a Village Celimaontana nevű jazz fesztivált, ahova elég kalandos úton jutottunk el. „Az irányzékom félre hord nem voltál ott bánhatod”(Mocsok 1 Kölykök – Eben az évben). EZ A TESTVÉREM SZŰLETÉSNAPJA. De az unokatestvéremet is ma ünnepeltük meg mert Ő meg Másnap ünnepeli.   Itt egy újabb evés következett meg egy koncert, ami előtt egy 70-80 éves bácsi konferált fel vagy 10 percen keresztül, aki a beszéd közben végig poénkodott. A zenekar a Cotton Club  zenéjét játszották. Visszafele valamiért a reinkarnációról és az előző életről kezdtünk el beszélgetni. Egy olyan úton kellet végig menni ahol mind két oldalt valamilyen katonai építmények voltak és az utcában viszonylag hiányos volt a közvilágítás és a járókelő.

Kényképeket:
http://s349.photobucket.com/user/citromkatika/slideshow/04

süti beállítások módosítása